2010. november 8., hétfő

Huhhhh

Az elmúlt pár hét kicsit szellemesre sikeredett. A sors durva fintora (vagy inkább az én lustaságomé), de pár hét alatt gyorsan lezavartam a szakdoga írást, és ma le is adtam. A tanárnak megírtam pénteken köttetem, erre szombatra írt vissza, hogy minden rendben, de ma kitalálta azért az alcím kinézhetne másként is...(mi van???) jó párszor látta, és ma szól róla??? Szerencsére mondta, hogy ez nem számít, mindegy elfogadja. Tehát szakdoga frissen kötve leadva...
Amúgy kis nem túl fontos információként megemlíteném, hogy a múlt héten csütörtökön, mikor befejeztem szakdogámat nagy örömömben vettem egy 1000 db-os, nem egy óra alatt kirakható puzzle-t (ami ismeretlen technikai okok miatt csak 999 db-ból áll, és nem nevezhető játéknak bizonyos EU-s előírások miatt...heh, jó tudni). Szombaton öcsém kitalálta az éjszakás hete után, hogy akkor segítenek kirakni...ő 1 óra múlva feladta, de legjobb haverjával (oké, oké ő már hivatalosan is közös barát, vagyis valami hasonló) munkálkodtunk rajta. Az este vége az lett, hogy a kirakós nem lett kirakva, de sokat haladtam/haladtunk. (Na jó, ezt azért említettem meg, mert történt még pár dolog, de gonosz vagyok és nem mondom el senkinek sem:P:P) Végig néztem a Fridát (Salma Hayek tökre hasonlít rá. Bocsi, de a film nem igazán tetszett. A következtetésem, hogy a legtöbb tehetséggel megáldott művész rengeteget szenved életében, nincs nekik könnyű dolga, és valószínűleg ez az, ami hozzásegíti őket műveik megalkotásához. Szeretem a festészetet, de Frida művei...nem lehet szavakkal leírni őket. Ja végre voltunk Bécsben - erről majd még írok, mert felejthetetlen nap volt!)

És a lényeg: mostantól december végéig tessék nagy adag mázlikat sugározni felém, hogy elfogadják a szakdogám, a gyakorlati beszámolóm, meg legyen a záróvizsgám, és sikeredjen az államvizsgám....