2010. augusztus 21., szombat

Elkészült!!!

Alig egy hét kellett ahhoz, hogy az öcsém szobája elkészüljön. Végül is megérte a sok munka, mert nagyon jó lett.
Az ágy összeszerelése utáni nap reggelén az öcsém vendégeket kapott, vagyis ágyfoglalókat. Jó fél órát feküdtünk, ültünk ott a srácokkal, és megbeszéltük az aznapi teendőket, ami szerencsére csak az ablakok festése volt.


A szoba nagyon szupi lett, még akkor is, hogy a takarítás legnagyobb része rám hárult, és csütörtök 4 után egészen éjfélig tartott. De legalább aludtam egy jót tegnap:)

2010. augusztus 18., szerda

Ott vagyunk már?

Vagyis inkább mikor lesz vége???? 6 ÓRÁNÁL TÖBBET AKAROK ALUDNI!!!

Szorgos hangyák kicsiny kis csapata egy verőfényes nyári délután munkának láttak.

A kezdet: hogy is kell összerakni az új lámpát

A kezdet: a szoba kiürítése a lakás többi helyiségének kárára (még szerencse, hogy az ágyam melletti fotelba gyűjtöttem a ruháimat pár napig, mert így egy hetes váltóruhám van annak ellenére, hogy nem férek a szekrényemhez)

A munka: 1 fázis, régi festék eltávolítása

A munka: 2 fázis, a gipszkarton helyre rakása

A munka: 3 fázis, a gipszkarton a helyén, de szép az a boltív:)

A munka: 4 fázis, festés után: fehér falak

A munka: 5 fázis, festés után: ügye, hogy jobb a kék?

A szerelés: 1 fázis, kell egy ágy:) (gyorsan sikerült még úgy is, hogy a csavarok egy része "elbújt" és csak később került elő)

A szerelés: 2 fázis, a karnis felszerelése (másodszori próbálkozásra siker)
Az álmennyezet:

És az ablakok még nincsenek a helyükön, épp festés alatt állnak:S = még egy rumlis este:S. De jó hír, hogy az ajtó ezúttal sokkal rövidebb idő alatt került át a másik oldalra (pár éve befelé nyílóra varázsolták, most visszatették kifelé nyílóra.

Ahogy teltek az órák, napok a csúf szobából egy palota lett:)

folyt. köv.

Felhők az égen

Tegnap fényképeztem őket a Rába parton Győrben. Nagyon szép volt az ég, csak kár, hogy annyira lehűlt a levegő.








2010. augusztus 7., szombat

P.S. I love you

Épp most néztem meg a filmet. A halhatatlan szerelem volt a középpontban. Nagyon jó ötlet, hogy a haldokló férj leveleket ír, melyeket halála után kap meg a szomorú özvegy. Szerintem ezek a levelek sokat tudnak segíteni abban, hogy valaki tovább tudjon lépni.


Gerald Butler az egyik kedvenc színészem, és szeretem a stílusát, ahogy játszik. Igaz eddig még nem láttam sok filmjét, de lépésről lépésre kell haladni.
Szerintem ő tipikusan az a férfi, akinek jól áll pár plusz kiló, vagyis nekem jobban tetszik úgy:)

Ebben a filmbentetszett a játéka, valamint az általa énekelt dalok is. Nem az az aranytorkú, de aranyos. Mellesleg megjegyezném, Gerald skót, nem ír, de jól játszotta.



Nem Gerald Butler, de nagyon tetszik a témája:


Már vagy egy éve meg készültem megnézni ezt a filmet, de meghalt valaki, aki olyan volt mintha az apukám lenne, és onnantól kerültem az ilyen típusú filmeket. Az elmúlt egy évben szinte kivétel nélkül csak vígjátékokat néztem. De tudom, most már tovább kell lépnem. Leírni könnyű, megtenni nem. Amit apámtól nem tanultam meg, azt a Csabitól igen. Mint utólag megtudtuk ő is úgy tekintett ránk mintha a gyerekei lennénk. Még elevenen él bennem a kép, mikor egy hosszú út után először hozzánk jött el. Sokszor kedve se volt hazamenni. Soha nem felejtem el, mikor minket hívott fel, hogy "akkor ezt most hogyan is kell", mikor a számítógépén nem értett valamit. Mindig emlékezni fogok a pillanatokra, mikor nevettünk, egyik laptopról a másikra adatokat másoltunk...

De ügye tudjuk: minden nap véget ér valami, és elkezdődik egy új dolog:




És akkor mostantól mindenki újra a "Don't worry, be happy" énemet fogja látni, és azzal is fog találkozni.

2010. augusztus 5., csütörtök

Elegem van..........

Mert együttérzek vele:


Velük is. Ismerem az érzést:


Nem hagyom magam legyőzni:P